Új évi fogadalmak: Idén lefogyok! - Ordonics Árpád

Gondolom Önök közül is sokan tettek Új évi fogadalmat az év utolsó napján, amikor átléptünk 2011-be. Ilyenkor könnyebben teszünk fogadalmakat, mivel tudjuk egy új évbe lépünk és le szeretnénk zárni a régiből hozott rosszat, rosszakat. Másrészt könnyebb egy konkrét dátumhoz kötni a kezdetet, de mint tudjuk, minden kezdet nehéz így legyünk nagyok elszántak és kitartóak.

Egy internetes felmérés során megkérdeztek több mint 5000 embert az új évi fogadalmaikról: 1057 válaszoló tette az első helyre a fogyást elhatározásainak, kívánságainak toplistáján és csak a második helyre került a boldogság.

Ebből is látszik, hogy a túlsúly, elhízás napjaink egyik nagy problémája a fejlett országokban.

A kövérség nagyon sokáig a jólét és gazdagság jelképe volt napjainkra pedig egy hatalma problémává nőtte ki magát. Ne felejtsük az elhízás nem csak esztétikai probléma, hanem egy betegség, ami számos más betegség rizikófaktora lehet.

Most elkezdődhet a változás, melytől jobb lehet az életünk egy kicsit.

A legfontosabb a kitartás. Ne adjuk fel már az első bizonytalan lépéseket követően. a kitűzött célok azért vannak, hogy azokat elérjük, minekutána átélhetjük a siker boldog pillanatait. Ehhez szeretnék segíteni Önöknek, hogy ha már megfogadtunk valamit, próbáljunk úgy élni, hogy betartsuk az ígéretünket, boldogabban, egészségesebben élhessünk.

Tisztázzuk! Mi is az az elhízás?

Alapvetően a szervezetnek a normálisat meghaladó zsírtartalmát jelenti. Napjainkra a világ szinte minden részén az elhízás járványszerűen terjed.

Kutatók sokasága foglalkozik az iparilag fejlett országokban azzal a kérdéssel, hogy vajon milyen tényezők vezettek ide?

Az elhízás a legelterjedtebb anyagcsere-betegség, hatalmas probléma a világon, amivel foglalkozni kell!

Ma a fejlett ipari országokban az elhízottak aránya 15–25% között mozog. Érdekes megjegyezni, hogy Afrika szub-szaharai területein (a képen zölddel jelölve) élő városi szegénység lehet a globális elhízás-járvány legújabb áldozata. Itt is egyre gyakoribb a túlsúly és az elhízás. Afrikában is egyre nagyobb a városokban élők aránya és itt is elterjedt az olcsó, magas cukor- és zsírtartalmú élelmiszerek fogyasztásának szokása éppúgy, mint a föld fejlettebb országaiban. A vizsgált időszak alatt a túlsúlyos és elhízott egyének aránya 35 %-kal növekedett.

Mivel bizonyított tény, hogy az elhízás több betegséget idézhet elő, így jelentős anyagi terhet jelenthet a későbbiekben az országok egészségügyére nézve.

Elhízásról akkor beszélünk, ha az egyén testsúlya 20%-kal nagyobb az ideális testtömegnél (a szervezet egészségesnél nagyobb zsírtartalmát jelenti).

Túlsúlyosságról beszélünk akkor, ha a magasabb testsúly megoszlik az izmok, csontok, zsír és víz tömege között pl.: sportolók, testépítők, nehézatléták általában túlsúlyosak anélkül, hogy elhízásról beszélhetnénk, mivel több izomszövetet tartalmaz a szervezetük, mint egy átlagembernek.

Honnan tudom, hogy elhízott vagyok?

Amikor az elhízásról beszélünk, akkor az ideális testsúlyból kell kiindulnunk. Ennek egyik lehetséges megállapítására szolgál az ún. testtömeg index (Body mass index = BMI)

Ez a gyakorlatban széles körben használt elfogadható paraméter a 18 és 65év közötti felnőtt személyek részére használható. Úgy tudjuk kiszámítani, hogy a testsúly kg-ban mért tömegét elosztjuk a méterben kifejezett testmagasság négyzetével

Az így kapott érték kifejezi a tényleges állapotunkat. Itt jegyezném meg, hogy ezt a módszert gyerekeknél és időseknél valamint túl magas és alacsony személyeknél nem alkalmazzuk, mert nem adna reális eredményt, mivel nem tud különbséget tenni a zsír, az izom- és csonttömeg között.

Testtömeg-index fokozatai

Az életkor növekedésével a normál BMI értékek az alábbiak szerint alakulnak:

A Broca index ennél lényegesebb egyszerűbben alkalmazható. A testmagasságunkból (cm-ben kifejezve) kivonunk 100. Ennek módosított és pontosabb változata, ha nőknél a Broca indexből kivonunk még 15%-ot, míg férfiaknál 10%-ot (0,85xBroca-index, vagy 0,9xBroca-index).

Ezeket a számítási módokat nem használhatjuk gyermekeknél illetve nagyon magas vagy alacsony személyeknél.

Miért nőhet a testsúlyom?

• Elsősorban életmódi és étrendi hatások együttes szerepéről van szó.
• Az elhízás egyik fő oka a túlzott kalória bevitel a szervezetbe, amit a szervezet nem tud felhasználni, így zsír formájában elraktározza. A csökkent energiafelhasználás/leadás is elhízáshoz vezethet. Pl.: tartós ágyhozkötöttség vagy aktív sportolás abbahagyása.
• A gyorsétkezők hálózata, (ahol magas kalóriájú zsír- és szénhidrátdús ételeket szolgálnak fel) párosulva a mozgásszegény életmóddal, káros szenvedélyekkel (dohányzás és túlzott alkoholfogyasztás) felelős lehet az elhízás járványszerű elterjedéséért.
• Számos elterjedten használt gyógyszer okoz súlygyarapodást pl.: mellékvesekéreg-hormonok (kortikoszteroidok), mint a prednizolon, és sok antidepresszáns, továbbá a legtöbb elmegyógyászati betegség kezelésére használt gyógyszer, esetleg fogamzásgátlók. · A csökkenő fizikai aktivitás talán a növekvő elhízás egyik legfőbb oka. Itt érdemes megjegyezni például, hogy az ülő foglalkozásúaknak kevesebb kalóriára van szükségük.
• Gyakran a hormonháztartás felborulása áll az elhízás hátterében.
• Bizonyosan vannak genetikus okai is az elhízásnak. Egyes kutatások arra világítanak rá, hogy 33%-kal járulhat hozzá a testsúly meghatározásához. Nyílván való, hogy személyenként eltérések lehetnek. Családokban generációkon át öröklődik, bár meg kell jegyezni, hogy a családon belüli szokások, életmódbeli azonosságok is szerepet játszhatnak kialakulásában. Az öröklődés módja még pontosan nem ismert, "folyik a vadászat" az elhízás génje(i) után egyenlőre rész sikerekkel.
• Nem is gondolnánk, de társadalmi-gazdasági tényezők is szerepet játszhatnak az elhízás kialakulásában. Érdekes például, hogy az USA-ban az elhízás több mint hétszer olyan gyakori az alacsonyabb társadalmi csoportokhoz tartozó nőknél, mint a magasabb csoportokban lévők között (magyarázat az lehet, hogy több idejük és anyagi lehetőségük van a diétázásra és testmozgásra).

Elhízás típusai

A felhalmozódott zsír eloszlása általában nem egyenletes elhízáskor. A lerakódott zsír alapján megkülönböztetünk alma (ez a forma a gyakoribb) illetve körte típusú elhízást. A két elhízási típus, más és más betegségre hajlamosít.

• alma típusú: főleg a hasra lokalizálódik és a férfiakat érint inkább.
• körte típusú: a nőknél gyakoribb a csípőre, combra, farra rakódik le a fölösleg.  Úgy állapíthatjuk meg az elhízás típusát, hogy álló testhelyzetben, éhgyomorra, normális légzési állapot mellett a köldöknél mért derékkörfogatot (cm) elosztjuk a legnagyobb csípőkörfogattal (cm). Ezt nevezzük a derék/csípő hányados vizsgálatnak.

Alma típus esetében férfiaknál az érték 1,00; nőknél 0,85 fölött van. Ilyenkor a zsír nagyobb része a hasüregen belül a zsigerek között helyezkedik el. Ez a forma hajlamosíthat magasvérnyomásra, magas vérzsírszintre (pl.: koleszterin, triglicerid), II: típusú cukorbetegségre, koszorúér betegségekre.

A körte típusú elhízás főleg esztétikai probléma, továbbá térdízületi kopások, visszérbetegségek kialakulását idézheti elő.

Korcsoport szerint megkülönböztetünk hyperplasiás (gyermekkorban kezdődő) és hypertrophiás (felnőttkorban kezdődő és 40-60 éves korban tetőző) elhízást. A két típus a gyakorlatbak kombinálódhat.

Néhány meggyőző érv, hogy lefogyjon

/Fontos megjegyezni, hogy nem csak esztétikai és hiúsági problémával állunk szemben./

• Statisztikai adatok alapján az elhízás jelentősen növeli a halálozási arányszámot, továbbá számos betegség kialakulásában szerepet játszik.
• Az elhízottak várható élettartalma rövidebb, de ne essen kétségbe. A kisebb kalóriatartalmú diéta segítségével elért normál testsúly esetén, a várható élettartam normalizálódik.
• Keringési rendszer betegségeit okozhatja, mivel a szívre nagyobb megterhelést ró. A tartósan fennálló terhelés következtében a szív megnagyobbodik, vastagsága nő , aminek szívelégtelenség lehet a következménye. Továbbá érvényesül a magas vérnyomás, légzési zavarok, a magas vérzsírok, a cukorbetegség valamint a koszorúér-elmeszesedés szívműködést károsító hatásai.
• Az elhízottak körében gyakoribb a magas vérnyomás (a magas vérnyomásosak is gyakrabban elhízottak), mint a normál súlyúaknál.
• A légzőrendszer zavarai is rendkívül fontosak. Maga a légzés több munkát, több energiát igényel a szervezettől, valószínűleg a hasi és mellkasi zsírszövet növekedése miatt. Ismert szövődmény a Pickwick-syndróma. A túl vastag zsírszövet gátolja a mellkasfal mozgásait, és ezáltal csökken a tüdőbe jutó levegő mennyiség. A rekeszizom alatti vastag zsírréteg a tüdők összenyomása révén okoz felszínes légzést. A garat körül felhalmozódó nagy mennyiségű zsír pedig a légutak szűkítése révén csökkenti a légáramlást (az ilyen emberek állandóan álmosak, aprókat lélegeznek, bőrük, szájuk színe elkékül). Szívritmuszavarok jelentkezhetnek, és a vérnyomás emelkedhet. Kezelés nélkül azonban az ilyen betegeknél a légzési elégtelenség hirtelen halálhoz vezethet, tüdőembólia alakulhat ki. Ezek a szövődmények súlyos elhízás esetén fordulnak általában elő.
• Az elhízás hajlamosíthat bizonyos daganatos betegségek kialakulására is. (Fedezték a kapcsolatot a klimaxos nők elhízása és az emlőrák között. A vizsgált személyek közül azok a nőknél, akiknek felnőtt korukban nőtt a testsúlyuk, valamennyi emlőrák-típus gyakoribb volt. Minél nagyobb volt a súlygyarapodás, annál gyakoribb volt emlőrák előfordulása és az áttét képződés több mint háromszor gyakoribb volt a 30 kilogrammnál többet hízó nők körében. Továbbra is maradtak azonban nyitott kérdések az elhízás és az emlőrák kapcsolatáról.
• Bizonyos rákbetegségek pl. a méh és a petefészek rákja nőkben, és a vastagbél, végbél és prosztata rákja férfiakban, gyakoribbak azokban az emberekben, akik elhízottak, mint azokban, akik nem.
• A tápcsatornát érintő szövődmények közül a leggyakoribb az epekövesség, mely az állandó emésztési panaszok miatt epehólyag-gyulladást okozhat. Gyakran fordulnak elő gyomortáji fájdalmak, feszülés, emésztési panaszok, böfögés, puffadás, néha még rekeszsérv is kialakulhat. Gyakori a zsírmáj.
• A túlzott kalóriabevitel miatt nő a vérben a glukóz szintje; emiatt fokozódik a hasnyálmirigy inzulin nevű hormonjának kiáramlása; ennek rendszeres ismétlődése miatt kimerülnek az inzulint termelő sejtek; és a hasnyálmirigy már nem tud kellő menny  iségű inzulint termelni és kialakulhat a cukorbetegség. Fontos megemlíteni, hogy ha időben észrevesszük ez a folyamat még visszafordítható lehet, diétával, és az ideális testsúly elérésével, megtartásával.
• A gerincben, a csípő- és térdízületekben ízületi és csontrendszeri problémákat okozhat. A visszerek tágulata is gyakran megfigyelhető, valamint a nagyobb testsúly miatt a mozgás nehézkes, a még kevesebb mozgás miatt pedig tovább nő a testsúly.
• Megfigyelték, hogy általában a teherbe esés is rosszabb az átlagosnál, terhességi-szülési szövődmények is gyakrabban alakulnak ki elhízott nők esetében.
• A fentiekből is látható, hogy az elhízás milyen sok betegséget, szövődmény hordozhat magával és még meg kell említenünk a pszichés pr  oblémákat (kisebbségi érzés, a társadalomból való kirekesztettség), amelyek legvégső esetben akár öngyilkossághoz is vezethetnek.