Mi jut eszébe az embernek a karácsony szó hallatán? Miről szóljon a karácsony?
A szeretetről, családról, ajándékokról, hóról, hidegről és persze az evésről, ivásról.
Vajon tisztában vagyunk a karácsony eredetével, régi hagyományaival? Rövid kis írásunkból új dolgokat ismerhet meg az ünneppel kapcsolatban, továbbá talán segít egy kicsit ráhangolódni az előttünk álló szép napokra.
A karácsony Jézus Krisztus születésének ünnepe
A karácsony története
Egy római almanach szerint már Kr. u. 336-ban megünnepelték a karácsonyt Rómában. A Római Birodalom keleti részén érdekes, hogy akkor még január 6-án emlékeztek meg arról, hogy Isten megjelent Jézus születésekor és megkeresztelésekor. A IV. század során a legtöbb keleti egyház átvette Jézus születésének ünnepéül a december 25-i dátumot.
A mai értelemben vett, keresztény karácsonyról a IV. század óta emlékezünk meg: december 25-e Jézus születésnapja, az előző este karácsony böjtje vagy Szenteste, 26-a pedig az ünnep második napja.
Ez az ünnepi szakasz (a karácsonyi tizenketted) 12 napig, január 6-ig, vízkereszt napjáig tart, a vizek megszentelésének és Jézus megkeresztelésének ünnepéig
A karácsony szó eredete
Nem tudjuk egyértelmű megnevezni, hogy honnan ered az ünnep elnevezése. Sokáig az volt a feltételezés, hogy a latin: incarnatio (megtestesülés), szóból származik, ám nagyobb az esély arra, hogy a szláv: kracsun (téli napforduló) az alapszava és annak örömére, az azt megelőző várakozásra utal. Latinul: dies natalis Domini (az Úr születésnapja), németül: Weihnachten (szent éjszakák) a megnevezése, ami szintén a téli napforduló ünneplését őrzi.
Napjainkban sokan gyújtanak otthonukban a karácsony előtti időszakban gyertyát az Adventi koszorún. Vajon miért tesszük ezt? Honnan származik ez a szokás és mikor kezdődött?
Adventi koszorú
András napjához legközelebb eső vasárnap és december 25-e közötti négy hetes időszak advent ünnepe, aminek elengedhetetlen tartozéka a koszorú. Egy hamburgi lelkész készítette az első adventi koszorút 1860-ban, ami rövid időn belül ausztriában is népszerű lett a katolikusok körében. Hazánkban igazán csak a II. világháború után terjedt el ez a szép vallási szokás.
Kezdetben a koszorúk a plafonra voltak függesztve és 24 db gyertya (utalva az ünnep minden napjára) díszítette őket. Idővel ez a szokás 4 gyertyára csökkent, ami az adventi vasárnapokat szimbolizálja.
A karácsonyfa története….
Közvetlen előzménye a pogány hagyományokban a termőág, zöldág (Magyarországon általában rozmaring ágacska, nyárfa vagy kökénybokor ága) házba vitele, a ház illetve környékének örökzöld ágakkal díszítése volt. A gerendára függesztették fel, díszítették aranyozott dióval (rontást űző erőt tulajdonítottak neki) piros almával (bőség, egészség jelképe), mézesbábbal, szalmafigurákkal (a szalma pedig a betlehemi jászolra emlékeztet).
Ez a szokás később fejlődött kis fácskává, amit szintén a házba vittek, és különféle módon díszítettek. Az első hagyományosnak mondható karácsonyfát freiburgi pékinasok állították a város kórházában a XV. században.
Átvitt jelentése a hagyományosan pirossal ékesített fenyőnek az életfa, a természet évről-évre megújulása.
A manapság megszokott díszes, üveggömbökkel, szaloncukorral felállított fa német protestáns hatásra terjedt el bécsi közvetítéssel. Magyarországon 1824-ben először Brunswick Teréz martonvásári grófnő, (az első magyarországi óvoda megalapítója) állított karácsonyfát.
Itthon a 19. század második felében kezdett elterjedni a szokás, kezdetben csak a nemesi családoknál, majd a módosabb polgári otthonokban is megjelenik az ünnep jelképe.
A szegény paraszti családokban a II. világháború végéig megmaradt a zöldág állítás szokása.
- Girlandok: emlékeztetnek bennünket az „eredendő bűnre”. A bibliai teremtés-történet életfáján is kísértőként jelent meg, ő adta az embereknek a „Tudást”.
- Angyalhaj: A fát borító fátyol, áttetsző, mégis leplez. A jászol szalmájának a analógiája. égen sokan angyalhaj helyett szalmát hintettek a fára.
- Dió és alma: A Tudás fája, az Életfa. Az eredendő bűnre valamint a tudás megszerzésére emlékeztet bennünket a fára kötött alma. A dió is bölcsesség-jelkép, az aranyalma és az ranydió a fénylő bölcsességet hozza el hozzánk.
A karácsonyfát hagyományosan Vízkeresztkor (január 6.) bontják le.
A karácsonyi ételek mágikus jelentősége a néphitben
Régen a karácsonyi ételeknek mágikus jelentősége volt. A bab, a borsó, a mák a bőséget biztosította, az egészséget védte a fokhagyma, a rontás elhárítására diót használtak és úgy gondolták, hogy a méz az egész életet édessé teszi. Egyes vidékeken karácsonykor a kútba dobtak egy almát, vízkeresztkor kihúzták majd közösen elfogyasztotta a család, hogy az újesztendőben egészségesek legyenek.
A karácsonyi vacsoraAz ünnep fénypontja mindenütt a karácsonyi lakoma volt. Karácsonykor piros terítő került az asztalra, a piros szín az örömöt jelképezte. Az asztal alá szalmát helyeztek el, a betlehemi jászolra emlékezve és emlékeztetve. Karácsony nem múlhat el hal, halászlé nélkül. Elmaradhatatlan a pulyka is, akár gesztenyével töltve, vagy csak egyszerűen egészben sütve.
Nemzeti hagyományok
A karácsonyi minden nemzetnek megvannak a maga különleges, hagyományos karácsonyi ételei, de ezek egy része ma már keveredik, illetve egyes ételfélék (pl. desszertek) esetében nagyon sok hasonlóság található, főleg ami az alapanyagokat illeti.
Régebben a hús minden esetben disznóhúst jelentett az ünnepi asztalon, mivel a sertés előretúr, ami a néphit szerint fejlődést jelentett, a szárnyassal ellentétben, ami hátra felé kapar, (rossz előjelnek számított). Ma már ezek a néphagyományok inkább szilveszterkor érvényesülnek, hiszen a karácsonyi menü sok helyen szárnyasból, pl. töltött pulykából készül, aminek elterjedése angolszász hatásnak köszönhető.
A karácsonyi ételsorban a káposzta nemcsak nálunk, hanem más nemzeteknél is szerepel. Magyarországon a töltött káposzta készítési módja, illetve a töltelék formája és nagysága tájegységenként változó.
A halak táplálkozás-élettani jelentőségét nem lehet elégszer hangsúlyozni, főként a tengeri halakban és a busában található jelentős mennyiségű, többszörösen telítetlen omega-3 zsírsavak miatt. A szálka nélküli halakat a gyerekek is nyugodtan fogyaszthatják, számtalan módon és ízesítéssel.
A karácsony egyik szimbólumának tekinthető a pulyka. Angliában, az Egyesült Államokban és Kanadában szinte elképzelhetetlen a karácsonyi vacsora pulyka nélkül, de ma már Magyarországon is megtalálható egyes családok ünnepi menüjében. A liba is jellemző karácsonyi étel, főként Franciaországban (gesztenyés liba, libamáj) és Németországban (ropogós libasült vöröskáposztával).
Mértékletesség az ünnepek alatt is
Fogadjanak meg néhány jó tanácsot, hogy az ünnep tényleg az ünnepről szóljon…..
Karácsonykor sokan félnek az ünnepek alatt felszedett plusz kilóktól - nem tudják igazán élvezni a több fogásos vacsorákat. Érdemes pár szempontot betartani a karácsonyi vacsora készítésénél, és akkor nyugodt szívvel falatozhatunk kedvünkre...
- Az ételek készítésénél használjuk a korszerű konyhatechnológiai eljárásokat a hagyomány megtartása mellett pl. grillezés, sütőzacskóban, alufóliában sütés, párolás, aromás párolás, agyagedényben készítés stb.
- Fordítsunk időt a nyersanyagok kiválogatására, legyünk körültekintőek. Amennyiben nem akarunk energiadús, tápláló ételeket készíteni, válasszuk a soványabb, zsírszegényebb húsokat (szűzpecsenye, karaj, csirkemellfilé stb.), tejtermékeket (12%-os tejföl, 10%-os főzőtejszínstb.).
- Ne mennyiség a minőség legyen a legfontosabb. Csupán az ünnep miatt nem kell nagyobb adagokat fogyasztani, főleg akkor, ha több fogásból áll a menü. Fogyasszunk inkább többfélét kisebb adagokban.
- Mondjunk nemet, amikor már csak a szemünk kívánja a jobbnál jobb ínyencségeket.
- A desszertek mindig az étkezések befejező fogásaként szerepeljenek, így kevesebbet eszünk belőlük. Főleg a gyümölcs- és tejalapúakat részesítsük előnyben, mivel ezek kevesebb energiát és zsírt tartalmaznak, mint a vajkrémesek.
- Csokoládé felhasználása a minőségi (magas kakaótartalmú) csokoládékat részesítsük előnybe ,az "olcsóbb", kevés kakaót tartalmazókkal szemben.
- Ünnepek alatt se feledkezzünk meg a rendszeres testmozgásról. Ilyenkor lülönösen jó lehet a friss levegőn egy családi séta esetleg szánkózás.
Néhány a szokásostól kicsit eltérő recepttel szeretnénk kedveskedni Önöknek Karácsony alkalmával, hogy az ünnepi asztalra egészséges, finom és talán különleges étel kerüljön.
Sajtkrémleves zöldfüvekkel
Hozzávalók:
3dkg vaj
5dkg liszt (legjobb ha Graham-liszt)
5dl tej (zsírszegény)
2dl tejszín
10dkg trappista sajt
5dkg füstölt sajt
1 tojás sárgája
1 csomag petrezselyem zöld
1 csomag metélő hagyma
1-2 szál zeller zöld
1 mokkáskanál bazsalikom (legjobb ha friss)
ízlés szerint fehérbors, só
A vajat az edényben felolvasztom és hozzá adom a lisztet amit világosra pirítok. Majd a tejjel felengedem és habverővel csomómentesre elkeverem. Enyhén sózom, borsozom, és a sajtokat belereszelem. A zöld fűszereket apróra összevágom és a levesbe szórom. Pár percig összeforralom. Ezután a tojás sárgáját a tejszínnel elkeverem egy edénybe és a meleg levesből hozzá merek, majd visszaöntöm a meleg leveshez. (A leves ilyenkor már ne forrjon mert a tejszín kicsapódik.) Levesbetétnek tönkölybúzás kenyérkockákat adunk. Tálaláskor egy kis maradék fűszerrel és reszelt sajttal díszíthetjük.
Joghurtos pácban érlelt tengeri halfilé, citromos mártással Szezámmagos rizslabdákkal
Páchoz:
4dl natúr joghurt
fehérbors
Mártáshoz:
5dkg liszt
2 dl zsírszegény tej
1 db citrom
1 evőkanál méz
0,5dl száraz fehérbor
olívaolaj
Szezámmagos rizslabdákhoz:
25dkr rizs
5 dkg sajt
1 tojás sárgája
szezámmag
olajbogyó
olívaolaj
A halfilét előző este natúr joghurtba bepácolom, egy pici fehérborssal ízesítem, de nem sózom. Majd másnap a joghurtos pácból eltávolítom, és a halfilét kevés olíva olajon, teflonos serpenyőben átpirítom, majd az edényből egy tányérra helyezem őket. Ezután elkészítem a citromos mártást. Egy kevés olíva olajon megpirítom a lisztet, majd egy kevés tejjel felöntöm, és hozzá keverem a halfilé pácolásakor használt joghurtot. Reszelt citromhéjjal ízesítem, és a fél citrom levét is hozzá adom. Végül hozzá adom a mézet és egy pici száraz fehérbort.
Köretnek szezámmagos rizslabdát adunk olajbogyóval.
Párolt rizst készítünk a megszokott módon. Ha egy kicsit kihűlt, hozzá adjuk a tojás sárgáját és a reszelt sajtot. Enyhén sózzuk, majd vizes kézzel golyókat formálunk belőle, amelynek a közepébe egy szem olajbogyót helyezünk. A töltött golyókat szezám magba forgatjuk és kevés olajon, ami lehet olíva olaj is enyhén megpirítjuk. Tálaláskor a halszeleteket a mártással meglocsoljuk, reszelt citromhéjjal megszórjuk és a megpirított rizslabdákkal tálaljuk
Zöldség erőleves kölesgombóccal
Leveshez:
15 dkg sárgarépa
7dkg petrezselyemzöld
Fél póréhagyma
5 dkg paradicsom
1 db babérlevél
1 dkg fokhagyma
4dkg karfiol
só
egész bors
Kölesgombóc:
7dkg köles
15dkgtúró
1dbtojás
3dkg vaj
Fél csomag snidling
7dkg sárgarépa
Fél póréhagyma
5dkg petrezselyem gyökér
Szerecsendió
A zöldségeket mossuk, tisztítjuk, apróra vágjuk, és a többi hozzávalóval együtt feltesszük főni, hideg vízben. Ha felforrt, lassú tűzön, takarékon, 2 órán keresztül főzzük.
Kölesgombóc:
A kölest finomra őröljük. Az áttört túrót, a tojás sárgájával, sóval, szerecsendióval, vajjal habosra keverjük. Hozzáadjuk a kölest és kb. 30 percig pihentetjük, majd kemény habbá verttojásfehérjével lazítjuk. Két kávéskanál segítségével szaggatjuk ki a gombócokat, lassú forrásban lévő sós vízbe főzzük 10-15 percig.
A sárgarépát, póréhagymát és a petrezselyem gyökeret vágjuk metéltre és főzzük meg kevés zöldség erőlevesben, majd gombócokkal együtt tegyünk minden tányérba egy kevés zöldséget és szórjuk meg vágott snidlinggel.
Mézeskalács
50 dkg finom liszt
25 dkg porcukor
15 dkg méz
3 tojás
1 evőkanálnyi őrölt fahéj
1 kávéskanálnyi kakaópor
a díszítéshez:
25 dkg porcukor
1 tojásfehérje
A mézet (vízfürdőben) melegítsd fel, dolgozd bele az átszitált porcukrot és lisztet (esetleg egy kis sütőport) végül az elhabart tojásokat. Addig gyúrd, dagaszd, amíg a tészta el nem válik az edénytől, illetve a kezedtől. Tedd hűtőszekrénybe, s érleld legalább öt napig. A sütés előtt a tésztát nyújtsd ki fél centi vastagra, s késsel vagy lisztezett kiszúró formákkal vágd ki a kívánt figurákat. A mézeskalácsokat tedd megvajazott, kilisztezett tepsibe, s előmelegített sütőben közepes tűznél süsd meg. A különálló tojásfehérjéből verj habot, s azt apránként keverd hozzá az átszitált porcukorhoz. A masszát jól keverd ki, s ha a tészta már kihűlt ezzel díszítsd (pld. egy nyomózsákból) a mézeskalácsokat. (A kikapcsolt, de még langyos sütő segíthet a dekoráció gyors megszárításában.) a tésztához:
Vaníliás kocka
4 db tojás
17 dkg cukor
10 dkg liszt
1/2 csomag sütőpor
10 dkg dió
5 dl tej
2 csomag vaníliás pudingpor
15 dkg vaj
15 dkg porcukor
kakaópor ízlés szerint vagy csokoládé
A 4 db tojásfehérjét habbá verem 17 dkg cukorral. Utána hozzáadom a 4 db tojás sárgáját és a 10 dkg lisztet (fél csomag sütőporral keverve) valamint a 10 dkg diót durvára vágva.
Ezt a masszát egy sütőpapírral ellátott kisebb gáz tepsin (40cm*30cm) szétterítem és kb. 180 C –on sütöm! Kb. 20-25percig, érdemes tűpróbát alkalmazni!
Amíg sül a tészta elkészítem az ízletes vanília krémet. 1,5 dl hideg tej csomómentesre keverek 2 csomag vaníliás puding porral egy olyan edényben, amit utána a tűzhelyre tudok helyezni. Közben 3,5 dl tejet felforralok és a pudingporos hideg tejhez öntve, felfőzöm. 15 dkg margarint (szoba hőmérsékleten tárolva előtte 2-3 órát mert így könnyebb) 15 dkg porcukorral habosra keverek robot gép segítségével. Ehhez hozzáadom, a már teljesen kihűlt pudingot (különben pöttyös és étvágyrontó lesz). Robot géppel nagy fokozaton kevertem össze pár percig.
A krémmel a kihűlt piskótát megkenem szépen, egyenletesen, és a tetejét kakaó porral esetleg reszelt csokoládéval megszitálom.
Boldog Karácsonyi Ünnepeket kívánok Önöknek:
Ordonics Árpád, dietetikus
