A teste természetes méregtelenítése: böjt

A böjt az egyik legrégebbi és leginkább elterjedt gyógymód.

A böjt bizonyos ideig tartó önkéntes nem evés, mely évezredek óta egyrészt szellemi gyakorlat, másrészt számos betegség kezelésének kelléke. 
Tágabb értelemben a böjt önmegtartóztatást jelentett a testi, érzéki örömöktől, tehát tilos volt a mulatozás, a bál, stb..

A böjtkúra nemcsak a betegségek megelőzésére, de gyógyítására vagy enyhítésére is alkalmas lehet.
Már az ókori egyiptomiak és Hippokratész (a nyugati medicina atyja) is ismerték a betegségek kezelésére és megelőzésére szolgáló böjtöt a gyógyításban, és gyakran alkalmazták is de később háttérbe szorult az alkalmazása.

A reneszánsz korban újra felfedezték a böjtterápiát. A módszer főleg az alsóbb néprétegek körében terjedt el, valóban jótékony hatása miatt. A XVIII. és XIX. században Amerikában, Európában számos tanulmány íródott a böjtről, és több böjtklinikát is nyitottak. Paschutin (1845–1901) orosz professzor elsőként a böjt lélektani hatásait.

A böjt vallási szerepét sem szabad elfelejteni, a mentális és szellemi tisztulás útját látták benne a zsidó-keresztény, a keresztény, a mohamedán és a buddhista hitben egyaránt.

Napjainkban nap, mint nap egészségkárosító, toxikus anyagokkal találkozunk. Az iparilag előállított élelmiszerek, gyógyszerek, kozmetikumok, tisztálkodó- és tisztítószerek is újabb mérgeket juttatnak szervezetünkbe. Sőt az ivóvizünk és a levegőnk is szennyezett és ne feledkezzünk meg a dohányzás és az alkoholfogyasztás káros hatásairól sem.

Az élelmiszerek összetevői között olyan anyagok is előfordulhatnak, amelyek az emberi szervezetre károsak, esetleg mérgezőek. Ezek lehetnek természetes eredetűek (pl.: növényekben keletkeznek), illetve idegen anyagok, amelyek valamilyen környezeti szennyeződés révén kerülnek az élelmiszerekbe a nyersanyagokkal, segéd- és járulékos anyagokkal esetleg a csomagolással.
A peszticidek, a mezőgazdaság által alkalmazott különböző vegyi anyagok: műtrágyák, növényvédő szerek, gyomirtók, az állattartásban használt nyugtatók, antimikrobás és hormonhatású gyógyszerek maradványai kimutathatók az élelmiszerekben. Káros hatásuk miatt használatukat miniszteri rendeletek szabályozzák, amelyek megkövetelik a szerek előírásszerű alkalmazását és a várakozási idő betartását.

Méregtelenítés során az emberi szervezet megtisztul a számára szennyező, káros, ártalmas anyagoktól, gondolatoktól.
Testünkben a méregtelenítés a veséken, májon, tüdőn, beleken, bőrön keresztül zajlik.

Ezek a szerveink a nap 24 órájában értünk dolgoznak, így folyamatosan ki vannak téve a környezeti hatásoknak.

A méregtelenítés lehetőségei

• Bőrön keresztül történő méregtelenítés, pl.: szauna, száraz ledörzsölések, gőzfürdők, izzasztókúrák, fürdők, pakolások, borogatások.
• Májon keresztül: A májnak fontos szerepe van többek között az anyagcsere folyamatok irányításában, a méreganyagok kiválasztásában. Segíthetjük a munkáját májpakolással, gyógynövényekkel, ilyen például a máriatövis, csalán stb.
• Vesén keresztül: Fontos a megfelelő mennyiségű, legalább 2-2,5 liter folyadék naponta. Szénsavmentes ásványvizet, zöldségleveket, cukor nélküli gyógyteákat (vízhajtó hatású gyógynövény például a nyírfalevél, gyermekláncfű, zsurló, pitypang) fogyasszunk erre a célra.
• Tüdőn keresztül: Végezhetünk légző gyakorlatokat, légzésterápiát a természetben, de a sport (pl.: úszás) is rendkívül jótékony hatással van a tüdő munkájára.
• Gyomor-bélrendszeren keresztül: Cél az anyagcsere tehermentesítése, a szervezetben felhalmozott salakanyagok kiválasztásának elősegítése fokozott folyadékbevitellel egybekötve.

Szoros összefüggést találtak a kutatók a rostszegény táplálkozás, a székrekedés és a vastagbélrák között. A bélfalakon lerakódott, sokszor évtizedes salakanyag kiváló táptalajt nyújt az ártalmas rothasztó mikrobáknak amik colon rákhoz, májkárosodáshoz, gyakoribb bélfertőzésekhez, candidiasishoz vezethetnek. Hazánkban a vastagbélrák száma növekedett az elmúlt évtizedben, s gyakoriságát tekintve a 2. helyen áll az összes daganatos betegség között.

Ezért is különösen fontos a bélrendszerünk "karban tartása"!

Az Amerikában 1995-ben megalapított "Böjtközpont" hangsúlyozza, hogy a böjt nem egyenlő az éhezéssel és a következő felsorolásban fogalmazza meg előnyeit:

• Segít józanabbul látni a világot.
• Megtisztítja a szervezetet a méreganyagoktól.
• Javítja az energiafelhasználást.
• Megszabadít a súlyfölöslegtől.
• Növeli a szellemi frissességet.

A böjt bevezető, tehermentesítő napokkal kezdődik (például krumpli diéta, rizsnapok), amit a böjt követ, például léböjt, teaböjt, tejsavböjt, nyákböjt. Megegyezik bennük hogy cél a béltisztítás, fokozott folyadékfelvétel, mozgás, ásványi anyag, nyomelem, vitaminpótlás.

A böjt után felépítő étrend javasolt, amely után reformétrend javasolt.

A böjt várható pozitív hatása

• fokozhatja a vér és a sejtek ellenálló képességét,
• kiküszöbölheti a savas lerakódásokat,
• tehermentesíti az anyagcsere folyamatokat,
• megszépíti a bőrt, és fokozza a szövetek rugalmasságát
• feltartóztatja az idő előtti öregedési folyamatokat.

Néhány példa, amikor ne válasszuk a böjtölést

• tumoros betegségben szenvedőknek, amikor már úgymond "csont és bőr",
• műtétek után 1-1,5 hónapig,
• terhesség és szoptatás alatt
• betegség utáni kimerültség esetén,
• depresszió, pszichózis (elmebaj) egyes eseteiben,
• anorexia nervosa (kóros lesoványodás) esetén,
• pajzsmirigy túlműködés esetén,
• májcirózis esetén,
• bizonyos szívbetegségek esetén

Mielőtt böjtölni kezdene, kérje ki orvosa tanácsát, véleményét!

Hétnapos böjtkúra+3 napos böjt

Gyakori a hétnapos böjtkúra és a háromnapos böjt, melyet évente négyszer, az évszakváltások időszakában végezhetünk.

Az úgynevezett prevenciós vagy is megelőző böjtöt nagyon sokan alkalmazzák, ami azt jelenti, hogy heti egy alkalommal nem fogyasztunk szilárd táplálékot. Amikor a böjt három napnál tovább tart, kötelező az orvosi felügyelet!

Módszer

Klasszikus böjtölés alatt azt értjük, hogy tiszta vízen, gyógyteákon kívül mást nem iszunk, nem eszünk. A modernkori böjt a juicekúrát jelenti, ebben ugyanis a folyadék és egyben a táplálékfelvételt zöldség vagy gyümölcslé formájában biztosítjuk. Előnye a vízivással szemben, hogy értékes ásványi anyagok, vitaminok, rostanyagok jutnak be szervezetünkbe, melyeket nem célszerű még egy napig sem nélkülöznünk

Előkészület

Egy-két nappal a kúra megkezdése előtt javasolt a húsokat, tejtermékeket étkezésünkből mellőzni, és az olajos magvak, szárazhüvelyesek fogyasztását csökkenteni. A böjtöt megelőző napon válasszunk  valami könnyen emészthető ételt táplálékul (saláta, leves).

Mit együnk böjtölés után?

Ügyeljünk arra, hogy mennyiségileg ne legyen sok az elfogyasztott táplálék, hiszen a kúra alatt pihent állapotú emésztőtraktust igen jelentősen megterhelnénk vele. Hellmut Kützer szerint célszerű a teljes értékű ételek fogyasztása Javaslata az, hogy a kúra utáni napokon folyamatosan emeljük a bevitt energia mennyiséget. Kezdjük 450 kcal-ról és a hatodik napra jussunk el 1500 kcal-ig. Gyakran fogyasszunk gyümölcsöt, zöldséget, gabonafélét ezeken a napokon, így könnyen összeállíthatjuk az étrendünket és éhesek se maradunk.

Fő az elővigyázatosság

A böjtkúra másként hathat az egyes emberekre. Akiknek érzékenyebb a gyomruk, esetleg gyomorfekélyük, refluxuk van, vagy valamely krónikus bántalomban szenvednek, érdemes fontolóra venniük a kúra megkezdését, hiszen többet árthatnak vele maguknak, mint amennyit a böjt használ.

Ha a böjtöt három napnál többre tervezzük, mindenképpen kérjünk hozzá szakmai segítséget, orvosi felügyeletet. Böjtölés alatt a munkahelyi teljesítőképesség jelentősen csökken, így érdemes inkább hétvégén kísérletezni. Javasolt a sok pihenés és a fizikai aktivitás csökkentése.

Fontos! Aki beteg, gyógyszert szed, vagy bármilyen panasza van, az egyedül sohase álljon neki böjtölni, mert nem tudja, hogy a szervezet kúrareakcióival mit kezdjen! Ilyen esetben mindig orvos útmutatását és kontrollját kérje!

Ordonics Árpád
dietetikus