Hogyan hat a vízhiány a testünkre?

Már 1-2%-os folyadékvesztésnél (ami még nem is okoz erős szomjúságot) érezhetően romlik a koncentráció és a fizikai teljesítmény.

Agy: Az agyszövet nagy része víz. A dehidratáltság "agyi ködöt" és ingerlékenységet okoz.

Ízületek: A porcok kenőanyaga nagyrészt víz. A krónikus hát- és ízületi fájdalmak mögött sokszor egyszerű vízhiány áll.

Bőr: A legdrágább arckrém sem ér semmit, ha a bőr sejtjei belülről szomjaznak. A hidratált bőr rugalmasabb és lassabban ráncosodik.

Mennyit kellene valójában innunk?

A napi 2 liter egy nagyon általános becslés. A pontos igény függ a testsúlytól, az aktivitástól és a páratartalomtól.

Például egy 80 kg-os embernek 2,8 liter az alapigénye, amit sportolás közben óránként további 0,5-1 literrel kell kiegészíteni.

Mi számít folyadékbevitelnek?

Sokan elkövetik azt a hibát, hogy a kávét, a kólát vagy a sört is beleszámolják a hidratálásba. Ezek azonban gyakran vízhajtó hatásúak.

Víz: A legjobb forrás a szűrt csapvíz vagy a szénsavmentes ásványvíz.

Levesek és lédús gyümölcsök: A görögdinnye, az uborka és a zeller kiváló "ehető" vízforrások, amelyek elektrolitokat is tartalmaznak.

Teák: A cukrozatlan gyógyteák és gyümölcsteák beleszámítanak a napi adagba.

Tippek a tudatos hidratáláshoz

Ha hajlamos vagy elfelejteni az ivást, használj emlékeztető alkalmazásokat vagy tegyél egy nagy kancsó vizet az asztalodra, amit a nap végére ki kell ürítened. Kezdd a reggelt 0,5 liter langyos vízzel, ez "beindítja" a belső szerveket és kimossa az éjszaka felhalmozódott salakanyagokat.