Cikkek az egészségről - blog

Alibi, amikor egy jó ok, elég arra hogy...

2013.11.10 10:57

Az ALIBI túl erős volt ahhoz, hogy egy bogyótól várt csodán túl más változtatás is történjen a hölgy életében...

Vasárnap este megszólalt a céges telefon. Hétvégén kevésbé szeretek a bolt ügyeivel foglalkozni, de valamilyen oknál fogva a telefon bekapcsolt állapotban maradt.

19:14 Egy hölgy lelkesen érdeklődik, hogy a zöldkagyló kapszula, összehasonlítva egy számomra ismeretlen termékkel, mennyi hatóanyagot tartalmaz. Nagyon fájnak a térdei, szeretné ezt a port is kipróbálni.

Megígértem, hogy másnap visszahívom és megbeszéljük a részleteket. Jó egy óra utánjárásba és számolgatásba került, mire kiderült, egy kevéssel a mi termékünk tartalmaz ár/értékarányban több hatóanyagot.

Hívom is lelkesen a hölgyet, aki nagyon örül a jelentkezésemnek. Sajnos, a beszélgetéseknél a kereskedő vérem háttérbe szorul, óvatosan próbáltam rákérdezni, hogy mi lehet az oka az ízületei fájdalmának. Mégiscsak fontosabb a kiváltó ok, mint a tünet enyhítése.

A válaszban a hölgy elmesélte, hogy 160kg és nagyon nehezen tud már járni, a térdei teljesen odavannak. (Korábban írtam, hogy egy 10kg-os kisemberkét gyalog vittem fel a 4. emeletre liftezés helyett és azt hiszem, éreztem, mit jelent az a +10kg, mégha két percig se tartott az egész folyamat.)

Tapintatosan jeleztem a hölgy felé, hogy bármennyi természetes porcerősítőt is szed be, pár méter séta után a beépülő alapanyagok, annak a rendje és módja szerint le lesznek "gyalulva".

Fordulat

A hölgy hallgatott, éreztem, érti, hogy a plusz kilogrammok mekkora terhelésnek teszik ki a térdízületeit. Bátorítani próbáltam, hogy a kagyló szedése egy nagyon bölcs döntés, de elsődleges feladatnak a súlycsökkentést ajánlanám, mivel ez vezetett a kopáshoz és a fájdalomhoz. Ha ezen nem változtat, bármennyi kapszulát is vesz be, nem tudja jobbá tenni a lábait.

Csend következett, majd pár mondatos magyarázat, amikor is BIZTOS voltam benne, hogy "elvesztettem" a hölgyet. Megértette amit mondtam, de ott volt már a fejében az ALIBI.

"Rendben, még gondolkodom rajta, köszönöm a felvilágosítást."

Megköszöntem, hogy elmondhattam a véleményem, majd lelkére kötöttem, ha úgy dönt, hogy nem rendel semmit, kérem, akkor is jelezze valamilyen formában a döntését (nagyon szeretem a visszajelzéseket).

Nem tette.

Az ALIBI túl erős volt ahhoz, hogy egy bogyótól várt csodán túl más változtatás is történjen a hölgy életében.

Visszagondolva tudom, milyen sokszor lehet kifogást találni arra, hogy:

  • ne mától kezdjünk el másként étkezni
  • az a kivizsgálás még ráér
  • na még ezt az egy falatot megeszem, még akkor is, ha majdnem szétpukkadok

és sorolhatnám tovább és tovább...

Miért ne lehetne megtörni az "átkot". Önnek sikerült már valaha változtatni rossz szokásán? Kérem ossza meg velünk! Ne maradjon le az Önt is érintő egészség hírekről, iratkozzon kérem fel a hírlevelünkre!

Web Analytics