Természetes alternatívák a cukorra

Édes élet - cukor nélkül?

Minden, az egészséges táplálkozásra valamit is adó ember tudja, a cukor mértéktelen fogyasztása nem tesz jót a szervezetnek, de azzal kevesen vannak tisztában, hogy az elhízás, fogromlás és cukorbetegség mellett ételallergiákat, candidát, endokrin betegségeket, alacsony vagy magas vércukorszintet, csontritkulást, ízületi gyulladásokat, rákot és sok más degeneratív kórt is okozhat. 
Természetesen a szervezetünknek szüksége van bizonyos mennyiségű cukorra az életfunkciók ellátásához, de napjaink feldolgozott élelmiszer-dömpingjében egyáltalán nem könnyű úgy megválogatni étrendünk összetevőit, hogy azok között minél kevesebb legyen a fehér cukrot, rejtett cukrot vagy mesterséges édesítőszert tartalmazó tétel.

A cukor – üzlet, de nem a fogyasztónak

Jobb, ha tisztában vagyunk azzal, hogy a cukornak népes a családja, és a gyártói trükkök kimeríthetetlenek, ha profitról van szó. Vagyis az élelmiszercímke átolvasásán túl azt is érdemes tudnunk, hogy az élelmiszeripar milyen egyéb vegyületeket használ cukor helyett (elsősorban gazdaságossági okokból). Ezek: a fruktóz (gyümölcscukor), a glükóz (szőlőcukor), a szacharóz (répacukor vagy nádcukor), a maltóz (malátacukor), a méz, a juharszirup, a galaktóz (elsősorban tejből készült termékekben található), az árpamaláta, a rizsszirup, a kukoricaédesítők (pl. dextrin, szorbit), a barnacukor (egyszerű fehércukor nádmelasszal színezve).

Természetesen nem szükséges minden cukorfajtáról azonnal, szigorúan lemondani, de érdemes szem előtt tartani, hogy ha ezekből az egyszerű cukrokból többet viszünk be, mint ami a szervezet számára szükséges, rögtön a véráramba kerülve elkezdik az egyensúly megbontását.

A light termékek és az édesítőszerek csapdája

A manapság hihetetlenül népszerű, ’könnyűnek’ kikiáltott cukormentes és light termékek esetében gyakran mesterséges édesítőszerekkel érik el ugyanazt az ízhatást. Az édesítők, mint például az aszpartam és a szacharin további, mesterséges úton előállított, testidegen méreganyagokkal terhelnek bennünket és a legújabb tudományos kutatások szerint összefüggésbe hozhatók a rák kialakulásával. A ’light’ megnevezés ráadásul gyakran nem a csökkentett cukor-, hanem a csökkentett zsírtartalomra utal.

Rejtett cukor az élelmiszerekben

A gyakorlott fogyasztó előtt valószínűleg nem titok, hogy a konzervek, üveges készételek, zacskós levesek, üdítőitalok, szószok és porok, ételízesítők, gyümölcsjoghurtok és egyéb édes tejtermékek, az alkoholos italok, valamint a mustár, ketchup, majonéz tartalmaznak cukrot – ezt a gyártó kötelességének megfelelően általában fel is tünteti a csomagoláson. Az sem meglepetés, hogy nagy mennyiségben használják a cukrot és társaikat a pékáruk, uzsonnahúsok, sonkák, felvágottak és egyéb konzervált húsok feldolgozásához is.

Hozzáadott cukor a húsfélékben

Azt viszont már kevesen gondolnánk, hogy a leleményes élelmiszergyártók a gyorséttermi termékekhez, például hamburgerekhez, szárnyasételekhez is előszeretettel adnak cukrot (melasz és kukoricaszirup formájában), hogy növeljék az étel térfogatát vagy javítsák az ízhatást. A cukor testvéreit, mint például a szorbitot vagy a dextrint nagyon gyakran nem is édesítőként, hanem állományjavítóként, stabilizátorként vagy más egyéb céllal használják, végső soron az adott termék cukortartalmát növelve. Sok húsfeldolgozó egyszerűen a vágás előtt cukrot etet az állatokkal, mivel ez javítja a tárolt hús ízét és színét.

Együnk cukrot – mértékkel és természetes forrásokból!

Vásárláskor kerüljük azokat a termékeket, amelyek összetételi címkéjén az összeállításban szereplő finomított cukorfajták vagy mesterséges édesítőszerek bármelyike szerepel, és hagyjuk el a készételeket és a kalóriában gazdag, ám tápanyagban szegény bolti vagy gyorsételeket. A szervezetünk számára szükséges cukrot kinyerhetjük azokból az egészséges és feldolgozatlan táplálékokból is, amelyeket minden további édesítés nélkül fogyasztunk: (lehetőleg nyers) zöldségekből, gyümölcsökből, teljes őrlésű gabonákból, olajos magvakból, ellenőrzött gazdálkodásból vagy őstermelőtől származó tej- és húsféleségekből.

Természetes alternatívák a cukorra

Édesítéshez használhatjuk a nálunk még csak bioboltokban kapható sztíviát (figyeljünk, hogy ne szódabikarbónás változatot vegyünk, mert garantáltan egy hétig böfögni fogunk tőle - a szerk.) vagy jázminpakócát, amely egyáltalán nem idéz elő vércukorszint-ingadozást, és édesítő hatása közel háromszázszorosa a kristálycukorénak - ezért csak egy-egy cseppet kell belőle használnunk. A xylitol jelenleg a legízletesebb és legegészségesebb növényi eredetű édesítő, mely jótékony hatást fejt ki a fogakra, a fogínyre és rendszeres használata megelőzi a fogszuvasodást is.

A piacon újdonságként jelent meg a Dr Markus xylitolos rágógumi, amely hatékony védelmet nyújt a fogszuvasodás ellen. A xylitolos rágó elrágása után védőréteg alakul ki a fogzománcon a szájban található baktériumok ellen.

E két valóban egészséges cukorpótló mellett használhatjuk még a már nálunk is kapható agavékaktuszból, tápiókából, rizsből, árpamalátából, juharból készült szirupokat.

Azt sem árt tudni, hogy bizonyos ételekhez nem kell külön cukrot adnunk, mert édesítő hatást érhetünk el. Ilyenek a répa és a zöldborsó, fűszerek közül a fahéj és a curry. - a szerk.  

Kolontár Elvira
Szerkesztő: Fodor Kata

http://www.harmonet.hu/szepseg-wellness/19035-edes-elet-cukor-nelkul?.html