Egy pécsi kutatóbarátommal futottam nemrég össze és kérdezte, hogy hogyan áll a csirkenyakazós kutatási projektje. Mivel éppen csak összefutottunk, így a részletekbe nem tudtunk bele menni, de egy igen érdekes összefüggésre bukkant a 3 műszakban dolgozók egészségével kapcsolatban. Azok, akik nem megszokott menetrend szerint élik az életüket, azok:
komolyabb veszélynek vannak kitéve a rákkal kapcsolatban, mivel a sejtszintű regeneráció nem tud úgy megtörténni náluk, mint azoknál, akik a normális biológiai ritmus szerint élnek.
Ezzel kapcsolatban találtam most egy másik kutatással kapcsolatos cikket is:
Az orvosok régóta azonosítják a BRCA1 és a BRCA2 génmutációkat az emlődaganat fokozott kockázatával, amerikai kutatók azonosítottak egy másik, a szervezet belső órájának szabályozásában szerepet játszó gént, amely hatással lehet az emlőrákra.
Weston Porter, a texasi állatorvos-tudományi egyetem (CVM) professzora és kutatócsoportja azt találta, hogy a Period 2 (Per2) gén, egy szabályozó mechanizmus minden sejt perifériális órájában, létfontosságú szerepet játszik az emlősök emlőmirigyének fejlődésében, és ha azt elnyomják, a Per2 súlyosan szétzilálja az emlőmirigy-fejlődést egerekben.
A Development című tudományos folyóiratban közzétett tanulmány felfedezései újabb adalékkal szolgálnak ahhoz, hogy belső cirkadián ritmusunk – az agyban lévő központi óra – megzavarása együtt jár a rák kialakulásának, az elhízásnak, egyes ideg-izom betegségeknek és más károsodásnak a nagyobb kockázatával.
A cirkadián ritmust a nucleus suprachiasmaticus (SCN), a hipotalamusz egy magcsoportja irányítja. Azon túl, hogy szabályozza az alvás-ébrenlét ciklusát, a SCN koordinálja a szervezet más perifériális óráit, amelyek 24 órás ciklusban járnak.
“Nemcsak egy központi óránk van, de minden sejtünknek van egy perifériális órája és azok összhangban vannak a központi órával. Amikor reggel felkelünk, és meglátjuk a fényt, az azonnal eljut az agyunkig és elindítja ezt a molekuláris mechanizmust, amely a cirkadián ritmust szabályozza” – magyarázta Porter.
A kutatócsoport következő lépésben áttekinti azokat a tanulmányokat, amelyek összefüggésbe hozzák az éjszakai műszakban való dolgozást a mellrák nagyobb kockázatával. “Jelenleg azt vizsgáljuk, hogy felfedezésük hogyan vonatkozik az emberre. Vannak tanulmányok, amelyek kimutatták a kapcsolatot a Per2 lecsökkent szintjei és bizonyos típusú emlőrákok között. Hisszük, hogy létezik közvetlen kapcsolat közöttük – tette hozzá a professzor.
A cirkadián ritmust, a “napi biológiai órát” szabályozó molekuláris mechanizmus kutatásáért 2017-ben három amerikai tudós kapta meg az orvosi-élettani Nobel-díjat. Jeffrey C. Hall, Michael Rosbash és Michael W. Young gyümölcslegyekben izoláltak egy olyan gént, amely szabályozza a napi biológiai ritmust.
Kimutatták, hogy ez a gén kódol egy fehérjét, amely éjszaka felgyülemlik a sejtben, nappal pedig lebomlik.
Azonosítottak a gépezet működésében részt vevő további fehérjéket is, megvilágítva a mechanizmust, amely a sejten belüli önfenntartó óra működését szabályozza.
A belső óra rendkívüli precizitással igazítja a szervezet működését a nap eltérő szakaszaihoz. Ez az óra szabályozza az olyan kritikus funkciókat, mint a viselkedés, a hormonszintek, az alvás, a testhőmérséklet és az anyagcsere. Az ember egészségét befolyásolja, ha átmenetileg felborul a külső környezet és a belső biológiai óra összhangja. Vannak arra utaló jelek, hogy az életvitel és a belső óra által diktált ritmus közötti összhang krónikus hiánya összefüggésben áll több betegség kialakulásával.
Mit tehetünk? Próbáljunk meg kialakítani egy ritmust akkor is, ha össze vissza dolgozunk. Persze, ha megtehetjük, akkor az lenne a legjobb, ha amilyen gyorsan lehet, munkahelyet változtatnánk.
